Negyven évvel ezelőtt, 1983. őszén jelent meg a családnak, mint „természetes társulásnak” alapvető jogait összegző dokumentum: a Családjogi Charta. Nem tartozik a jól ismert, gyakran hivatkozott egyházi megnyilvánulások közé, pedig olyan kérdésekkel foglalkozik, melyek mindannyiunkat érintenek személyként, egy család tagjaként és a társadalom részeként egyaránt.
Megfogalmazásának gondolata három évvel korábban merült fel, amikor püspöki szinódust tartottak a keresztény családnak a modern világban betöltött szerepével kapcsolatban. Szent II. János Pál már ekkor, pápaságának kezdeti éveiben felismerte a családot (és nem csak a keresztény családot) fenyegető társadalmi folyamatokat. Az 1981-ben kiadott Familiaris Consortio kezdetű apostoli buzdításában így fogalmaz: “A történelem jelen szakaszában – amikor a családra sok olyan erő támad, melyek megsemmisíteni vagy legalább eltorzítani akarják – az Egyház… sürgetőbb és égetőbb feladatának tekinti, hogy mindenkinek hirdesse Isten tervét a házasságról és a családról; védelmezze e terv eredeti gazdagságát és emberi, illetve keresztény fejlődését, s így hozzájáruljon a társadalom és Isten Népe megújulásához.” (Familiaris Consortio 3.) Ennek szellemében született meg a Családjogi Charta, ami döbbenetes pontossággal taglalja az életvédelem napjainkban érintett témáit is.
Tegyük hát félre a jogi szövegektől való ódzkodásunkat, és nézzük meg, milyen jogai vannak a családnak, mint az állam vagy bármely más közösség előtt létrejövő társulásnak!
A Charta leszögezi, hogy a család „a szeretet s szolidaritás közösségét valósítja meg” (Bevezetés E.) és kihangsúlyozza a társadalomban betöltött szerepét „az egyes ember és az egész emberiség védelme érdekében” (Bevezetés G.). Ez azért is lényeges, mert a házasság intézményét támadó hangokkal szemben gyakran nekünk magunknak sem jut eszünkbe, hogy a családjaink léte a közjót szolgálja. Nem csupán önmagunkért vagyunk.
A dokumentum első része a felnőtt emberek házasságkötéshez való jogával foglalkozik és figyelmezteti az államok vezetőit a házasság értékének elismerésére. Kiemeli a szabad és teljes beleegyezés fontosságát, a szabad vallásgyakorlás jogát, valamint a férfi és a nő egyenlő méltóságát. Tudjuk jól, hogy mindezek hazánkban talán magától értetődőek, ám számos országban súlyos kérdéseket jelentenek ma is.
Ezután a gyermekvállalással kapcsolatos jogokat összegzi, és világosan elutasítja „a fogamzásgátlók, a sterilizáció és az abortusz alkalmazását”. Nem a katolikus tanításra hivatkozva teszi ezt, hanem „ az objektív erkölcsi törvény értelmében”, ezzel kifejezve az iránymutatás egyetemes voltát. Milyen jó lenne, ha mi, vallásgyakorló keresztények is ilyen tisztán – ugyanakkor nagy irgalommal – tudnánk állást foglalni ezekben a kérdésekben!
A gyermekek védelme kapcsán nem csupán az élethez való jogot említi meg a szöveg. Kitér a magzat manipulációtól, kísérletezéstől való védelmére, az anya védelmére a szülés előtt és után is, emellett hangsúlyozza a fogyatékos, az árva vagy más módon szülői gondoskodás nélkül maradt gyermekek jogait a társadalmi támogatásra. Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mi hogyan viszonyulunk ezekhez a csoportokhoz, a környezetünkben élő sérült vagy hátrányos helyzetű gyermekekhez. Érezzük, hogy a társadalmi felelősségvállalás a mi személyes feladatunk is?
A Charta a vallási, erkölcsi és szexuális nevelés kérdésében egyértelműen kimondja a szülők alapvető jogait. Szinte hihetetlen – és nyilván a Szentlélek megvilágosító kegyelmének is köszönhető -– hogy három évtizeddel ezelőtt ilyen tűpontos választ fogalmaztak meg napjaink égető nevelési kérdéseire. A szabad iskolaválasztás joga mellett arról is olvashatunk, hogy a szülőknek joga van együttműködni a pedagógusokkal és az intézményvezetéssel, és beleszólhatnak „az iskolák működésébe és az oktatáspolitika megvalósításába” (5. § e.). Itt szerepel az is, hogy a szülők megvédhetik gyermekeiket „a tömegkommunikációs eszközök negatív hatásaitól”. (1983-at írunk, hazánkban nem volt még mobiltelefon, sem internet!)
A családnak joga van hitének gyakorlásához és megvallásához, a család érdekeinek képviseletéhez a politikában és a közéletben. Ezen is érdemes eltűnődnünk egy kicsit. Meglehet, hogy rendszeresen imádkozunk, templomba járunk, gyermekeink katolikus intézmények diákjai. De tanúságot teszünk-e szóval és tettel Isten nagylelkű és megtartó szeretetéről, amivel megajándékozott minket a szentségi házasságban és a gyermekáldásban? Teszünk-e valamit más családokért, képviseljük-e a családok ügyét a beszélgetéseinkben, hozzájárulunk-e a családbarát közbeszéd kialakulásához? A magunk szintjén és lehetőségeihez mérten részt veszünk-e a családpolitika alakításában?
Az utolsó rész társadalmi, gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozik. Az anyagi javakhoz, a lakhatáshoz, a szociális juttatásokhoz való hozzáférés fontosságáról beszél az emberi méltóságnak megfelelő életszínvonal elérése érdekében. Nem feledkezik meg az elvégzett munka kielégítő díjazásáról, a családanyák otthoni munkájának elismeréséről sem. Jézus tanítása sejlik fel a szavak mögött, amikor az idősek, a börtönben lakók, a bevándorlók, a menekültek családdal kapcsolatos jogairól olvasunk. „Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek.” (Mt. 25,35-36.). Hálával és örömmel tölthet el bennünket, hogy egyházunk Krisztus tanítását követve valóban odahajol minden emberhez.
Ha végigolvassuk, kiderül, hogy a Családjogi Charta nem egy régi, száraz jogi szöveg, tekinthetünk rá úgy is, mint a mai keresztény családi életünk iránytűjére. Felragyog benne a szentségi házasság, a gyermekvállalás és -nevelés, a hitvallás és az irgalmasság gyakorlásának fénye. Mindezekben legyen vezetőnk ugyanaz a Szentlélek, aki II. János Pál pápánk prófétai gondolatait és a dokumentum szerzőinek szavait is sugalmazta! Kövessük hívását, váltsuk tettekre Krisztus és az Egyház tanítását és szolgáljuk egymás javát a családban és a társadalomban egyaránt!
Kép: unsplash.com
A közzétett szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel engedélyezett.
