Az alábbiakban Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családbizottsága elnökének megemlékezését olvashatják Ferenc pápáról.

A család mint a társadalom alapvető sejtje mindig is Ferenc pápa szívügye volt; pasztorális küldetésének középpontjában helyezkedett el, és hozzá kapcsolódó gondolatai méltó folytatását jelentették a Szent II. János Pál pápa Familiaris consortio (FC) kezdetű apostoli buzdításában megfogalmazott, majd a test teológiájának tanítása által megkezdett útnak.

János Pál pápa első nagy katekézissorozatában – amelynek A test teológiája címet adta – bibliai alapon elmélkedik a férfi és a nő szexualitásban megélt intimitásának hivatásáról. Ehhez a tematikához hasonlítható, hogy Ferenc pápa, ha nem is a katekéziseiben, de az első püspöki szinódus folyamán, amely a családról szól, kifejezi a férfi és a nő egységéből születő család nélkülözhetetlenségét.

A több mint negyven éve íródott, mérföldkőnek számító Familiaris consortióban II. János Pál világosan megfogalmazta a házasságra való felkészítés sokkal távolabbról való elkezdésének igényét (vö. FC, 66.). A szent pápa ezen óhaját utóda, Ferenc pápa tette konkréttá azzal, hogy 2022-ben megjelentette a Katekumenális felkészítés a házasságra című lelkipásztori iránymutatást. Ferenc pápa tanítása a családról számtalan formában nyilvánul meg: enciklikákban, pápai levelekben, buzdításokban, de abban is, hogy az általa meghirdetett első püspöki szinódus témája a család volt.

A 2015-ben megrendezett rendes püspöki szinódus a családról messzemenően támaszkodott a II. Vatikáni Zsinat óta előtérbe került szemléletre, mely szerint az evangélium üzenetének átadására Isten egész népe, jelen esetben a családok, ugyanúgy meghívást kaptak, mint a papok és lelkipásztorok. Kifejezte ezt az a tény is, hogy a szinódus anyagának előkészítéséhez felhasználták a világ katolikus családjainak hozzászólásait. Ezt a konzultációs gyakorlatot ma már széles körben alkalmazza az Egyház a szinodalitásnak mint munkamódszernek és új egyházi működési és „életstílusnak” az elterjesztésekor.

A püspöki szinódus újra nyomatékosította: „az Egyház legsürgetőbb feladatának tekinti, hogy mindenkinek hirdesse Isten tervét a házasságról és a családról” (FC, 3).

A családok gondozásánál külön felhívta a figyelmet az irgalmasság lelkületének gyakorlására, a sebzett családok támogatására és az egyházi nyelvezet megújítására, amellyel a családokat evangelizálják. Számos olyan elképzelés valósult meg – kezdve a plébániai családcsoportok indításától az egyházmegyei családpasztorációs központok felállításán át az országos hálózatok támogató jelenlétéig –, amely a családpasztoráció ügyét segíti. Megállapítja, hogy „a család küldetése magában foglalja a házastársak termékeny kapcsolatát, a gyermekek nevelését, a házasság szentségéről való tanúságtételt, más párok felkészítését a házasságra és a nehézséggel küzdő párok vagy családok baráti kísérését” (Záródokumentum, 89).

A szinódus nem kerülte meg a kényes témákat, például az elvált és újraházasodott párok lelkipásztori ellátásának kérdését sem. Ezzel kapcsolatban elsődleges célként azt fogalmazta meg, hogy ezek a párok ne érezzék kitaszítva magukat az Egyházból, de szeretettel meg lehessen értetni velük, hogy amikor az Egyház a házasság felbonthatatlanságát védi, isteni értéket véd. A püspöki szinódus nyomán megfogalmazott számos lelkipásztori szempontot foglalta keretbe az Amoris laetitia (AL) kezdetű apostoli buzdítás, amely a családban megélt szeretet öröméről szól. Ferenc pápa ebben megerősítette azt a javaslatot, mely szerint minden lelkipásztor és minden katolikus hívő a szeretet és az irgalmasság szellemében forduljon a családok felé, és különösen azok felé, amelyek válságon mennek keresztül.

Ugyanakkor a pápa ezzel nem írta felül az Egyház alapvető tanítását, amely kimondja a házasság felbonthatatlanságát, de új lelkipásztori szempontokat vezetett be, amelyekben az azóta is több pasztorális területen hangsúlyozott lelkipásztori kísérés fontosságára hívta fel a figyelmet. A dokumentumban találkozunk azzal a képpel is, mely szerint a család a szeretetkapcsolatain keresztül a Szentháromság tükörképe. A pápa hangsúlyozza, hogy „a családokban megélt szeretet állandó erőforrás az Egyház élete számára” (AL, 88).

A teljes cikk elérhető ITT.

Forrás: Magyar Kurír

Kép: Magyar Kurír, Lambert Attila