EGY HÉTIG – ÉS EGY ÉLETEN ÁT

2024. február 9.

A fontos dolgokat megünnepeljük. Életünk jelentős eseményei nem csupán egyszeri történések, hanem időről-időre visszagondolunk rájuk, hálát adunk értük. Megünnepeljük a születést, a kapcsolataink kezdetét és fordulópontjait, az elköteleződést egy személy, csoport, eszme vagy feladat mellett. Az ünnep segít, hogy a hétköznapok sürgetéséből kilépjünk és nagyobb távlatból rátekintsünk mindarra, ami az élet alapját jelenti. Felidézzük az öröm pillanatait és megerősödünk jó elhatározásainkban.

Személyes, családi ünnepeink sorában előkelő helyet foglal el a házasságkötés, majd annak évfordulói is. A házasság intézményének ünneplése azonban messze túlmutat a személyes szférán; egyetemes értéket hirdet. 1983 óta szerepel a jeles ünnepek között a Házasság világnapja, ami a férfi és nő életközösségének szépségét, gazdagságát igyekszik megmutatni. Néhány évvel az ezredforduló előtt Angliából elindult a „Házasság hete” kezdeményezés, melynek célja, hogy minden évben egész hetes programsorozattal ünnepeljék a házasságot.

Ebben az évben a Házasság hete február 11-től 18-ig tart, és a mottója: Állandó megújulásban. A keresztény egyházak és a világi szervezetek egymással együttműködve, hihetetlen aktivitással és kreativitással szerveznek olyan, bárki által látogatható programokat, melyek a házasságban élők kapcsolatát erősítik, frissítik fel. Az idei események között szerepelnek előadások és workshopok, szerelmi kalandtúrák, gyertyafényes vacsorák és filmvetítések, hogy csak néhány példát említsünk a Házasság hete weboldalon szereplő számtalan program közül.

Egy hétig ünnepelünk most. Mintha a párunkkal – és Jézussal, aki a kapcsolatainkban jelen van – felmennénk a Tábor hegyére, körülnéznénk és megpihennénk. A végén talán mi is azt mondjuk majd, amit Péter, Jakab és János: „Uram, jó nekünk itt lenni!” (Mt. 17,4.). Ám mi sem építhetünk odafent sátrat, nekünk is le kell jönnünk a hegyről. Várnak újra a dolgos, sokszor hajszás, embert próbáló hétköznapok. A kérdés csak az, mit viszünk magunkkal. A különleges programokon begyűjtött muníció meddig lesz elegendő? Egyáltalán tudunk-e élni belőle?

Házasságban élni nem mindig könnyű. Igen kifejező Nagy László verssora: „Szeretni tehozzád szegődtem”. A házasság szolgálat, odaadás, önmagunkról való lemondás; ha igent mondtam, többé nem vagyok egymagam. A társunk megértése és elfogadása időnként komoly kihívás. A különbözőségeink néha ijesztő szakadékként tárulnak elénk, különösen a terhelt, fáradt időszakokban, amikor olyanok vagyunk, mint a smirgli, konfliktusok során csiszolgatjuk egymás személyiségét.

Mégis érdemes kitartani, újra meg újra nekiveselkedni a szeretetnek, mert házasságban élni jó. A házasság ajándék, a másik ember szívének, lényének elnyerése; boldogít a tudat, hogy igent mondott rám és többé nem vagyok egymagam. A társunk megértése és elfogadása gyógyító, a különbözőségeink gazdagítják az eszköztárunkat, ha nehézségekkel kell szembenéznünk. Smirgli helyett olyanok leszünk, mint a víz, simogatással formáljuk gömbölyűvé egymás kissé szögletes személyiségét.

A Házasság hete újra megmutatja nekünk a kapcsolatunk távlatait. Tudatosíthatjuk, hogy honnan indultunk és merre tartunk. Segíthet felismerni a tévedéseinket, bocsánatot kérni a hibáinkért, kijelölni a fókuszt az előttünk álló időkre. Megújulhatunk kreativitásban, gyengédségben, örömben, erőt nyerhetünk és adhatunk.

Ugyanakkor a cél nemcsak a saját házasságunk megújítása, hanem a tanúságtétel is: hirdetése annak, hogy a házasság ünneplésre méltó, csodás kötelék. Az alkalmi kapcsolatok és a válások nagy száma figyelmeztet bennünket, hogy nem elég a saját családunkban megélni az örömöt, hanem ki kell lépnünk és meg kell mutatnunk a körülöttünk élőknek, hogy házasnak lenni jó. Elköteleződni valaki mellett jó. Ha valaki elköteleződik mellettünk, az jó. Megosztani örömöt, bánatot, közösen tenni egy nemes ügyért jó. Nehézségekben összekapaszkodni és együtt küzdeni jó. Gyerekeket biztos apai-anyai háttérrel felnevelni jó. Hűségben megöregedni, élethosszig szeretni és szeretve lenni jó. Sőt, ez a legjobb; ez minden ember legmélyebb belső vágya.

Kép: unsplash.com

A közzétett szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel engedélyezett.